A vállalati társadalmi felelősségvállalásról szóló éves konferencián immáron 12. alkalommal osztották ki a Vállalat Társadalmi Felelősségvállalás Index (VTF-index) díját. A díjakat azon vállalatoknak osztják ki, melyek a legjobb eredményeket érik el a vállalati társadalmi felelősségvállalás terén, mégpedig a Horvát Fenntartható Fejlődés Üzleti Tanács (HFFÜT) és a Horvát Gazdasági Kamara szervezésében. A vállalatokat kilenc kategóriában díjazták, az idén pedig több mint száz vállalat vett részt a versenyben. Az AD Plastik az idén is a díj győztese lett a nagyvállalati kategóriában. 

 „Büszkék vagyunk arra, hogy a folyamatos munkánkat és fejlődésünket felismerte a szakmai nyilvánosság és ezúttal is köszönöm a díjat. Mindenekelőtt szeretnék köszönetet mondani a munkavállalóinknak, akiknek érdeme, hogy a társadalmi felelősségvállalás a mindennapi munkánk részét képezi.“, mondta Marinko Došen, az AD Plastik Csoport elnöke ennek a jelentős elismerésnek az átvételekor. 

Az idei konferencia központi témája az éghajlat és az éghajlatváltozás volt. Gordan Grlić Radman kül- és Európa-ügyi miniszter megdicsérte a HFFÜT és a HGK törekvéseit, hogy konkrét tevékenységek révén járuljanak hozzá a fenntartható fejlődés céljainak minél hatékonyabb megvalósításához az Agenda 2030. keretében.

Marinko Došen a panelvitán való részvételekor kiemelte azt a tényt, hogy a gépkocsik száma folyamatosan nő a világon, valamint az új trendek ellenére az autóipar tudatában van saját befolyásával és állandóan különböző intézkedéseket tesz a negatív környezeti hatások csökkentésére. „Az ilyen megközelítés elengedhetetlen az autóiparan. Ténylegesen nem lehetnek jelen az autóipari beszállítói panelen, legyenek önök első vagy második szintű beszállítók, amennyiben nem rendelkeznek világos stratégiával és fenntarthatósági célokkal. Ugyanígy, kötelesek vagyunk hatást gyakorolni a beszállítóinkra, az elvek mentén kiválasztani őket és elvégezni a rendszeres ellenőrzésüket.”, emelte ki Došen.

Došen hangsúlyozta, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállalás az AD Plastik Csoport feltétel nélküli választása és minden üzleti folyamatának része. „Az új anyagok kutatásával és fejlesztésével csökkentjük az általunk gyártott alkatrészek súlyát, ennek következtében a gépjárművek súlyát is. Ügyelünk a gyártási folyamataink során keletkező gázok kibocsátására az EU legmagasabb szabványai szerinti legmodernebb technológiát használva. A termelésben egyre nagyobb mértékben használunk újrahasznosított anyagokat. Bevezettük a vegyi leasinget, mellyel gondoskodunk a vegyianyagok illetve az oldószerek teljes életciklusáról. A gyártási folyamatainkból származó hulladék oldószereket egy engedélyekkel rendelkező hulladékkezelőnek adjuk át, aki regenerálja a hulladék oldószert és újbóli használatra juttatja vissza. A vevőinkkel együttműködve dolgozunk azon, hogy csökkentsük a csomagolási hulladék mennyiségét, így termékeink csomagolóanyagja többnyire visszaváltható.”, emelte ki Marinko Došen, aki a minőség és a felelősségteljes üzleti tevékenység további mutatójaként emelte ki azokat a tanúsítványokat, melyekkel az AD Plastik Csoport minden termelési helyszínén rendelkezik, az IATF 16949-től kezdve az ISO 14001, ISO 45001, ISO 5001 és ISO 27001-ig. 

A VTF-index lehetővé teszi a vállalatok számára a saját specifikus befolyásaik objektív irányítását, nyomon követését és értelmezését. Ezt az eszközt használva a vállalatok számára láthatóbb mindaz, amit jól csinálnak az érdekeltjeikhez képest és más vállalatokkal összehasonlításban, valamint rámutat a lehetséges fejlesztési területekre. A saját fenntarthatóságuk és fejlődésük biztosítása érdekében a vállalatoknak üzleti tevékenységük minden területén és minden kapcsolatukban folyamatosan jó eredményeket kell felmutatniuk.

A Horvát Gazdasági Kamara konferenciát rendezett, a Horvát pénzügyi intézetek napja – az euró bevezetésének hatása a gazdasági fejleményekre, címen. A konferencia szervezői hangsúlyozták, hogy az euróval szembeni szkepticizmus elsősorban a tudatlanságból származik, és hogy az üzletemberek és különösen az exportőrök túlnyomórészt támogatják az euró bevezetését. A konferencián olyan adatokat is megemlítettek, miszerint Horvátország áruforgalmának körülbelül kétharmada az euróövezetből jön, valamint a közvetlen külföldi befektetések nagy része is innen származik.

Andrej Plenković miniszterelnök hangsúlyozta az euró bevezetésének számos előnyét, a valutakockázat végleges kiküszöbölésétől kezdve a hitelfelvételi költségek csökkentésén át a nemzetközi kereskedelem megerősítéséig. Emellett bejelentette, hogy a következő évben már belépünk a II. árfolyam-mechanizmusba (ERM II), és két és fél, három év elteltével teljesítenünk kellene az euró bevezetésének minden feltételét. Ez azt jelenti, hogy 2023 vagy 2024 elején lépnénk be az euróövezetbe.

A konferencia vitafórumán, amelyen Marinko Došen, az AD Plastik vezérigazgatója is részt vett, szó volt az euró bevezetésének a gazdasági fejleményekre gyakorolt hatásáról. „Egy 100% -ban exportáló vállalat vezérigazgatójaként egyértelmű, hogy nagy támogatója vagyok az euró bevezetésének. A jelenleg életben lévő árfolyam-politika, nem előnyös nekünk exportőröknek és ez egyben a legnagyobb akadálya is a jövedelmezőség növelésének. Ilyen körülmények között nagyon nehéz versenyképessé válni a nagy igényeket támasztó globális piacon, különösen abban az ipari szegmensben, amelyben mi tevékenykedünk“, nyilatkozta Marinko Došen.

Nagy örömünkre szolgál, hogy támogathattuk a karriernapokat, melyre a zágrábi Gépészmérnöki és Hajóépítési Kar rendezésében került sor, különös tekintettel a kar alapításának 100. évfordulójára. Bemutatkoztunk a hallgatóknak és tartottunk egy Career Speed Dating műhelyt is, hogy felkészítsük az végzős hallgatókat az állásinterjúkra. Az állásinterjú gyakorlása segíti a hallgatókat, hogy később nyugodtabban és jobban tudjanak bemutatkozni a potenciális munkaadóknak. Ezzel betekintést kapnak a munkainterjú során várható kérdésekre, valamint útmutatást az önéletrajz megírásához. Öröm volt Önökkel együtt dolgozni.

Öröm egy ilyen nagy évforduló részének lenni, részt venni a legnagyobb nemzetközi projektmenedzseri szövetség fennállása ötvenedik évfordulójának megünneplésén. A sorban a tizenharmadik PMI fórum keretén belül került megrendezésre, amelyen a mi projektvezetőink, Jakov és Dragan is részt vettek. A tapasztalatcsere és a készségek folyamatos fejlesztése rendkívül fontos minden munkában, különösen pedig a projektirányítás területén.

A Horvát Gazdasági Kamara Spliti Megyei Kamarája helyiségeiben került megrendezésre az „október 3. – a nap, amelytől kezdve a nők az év végéig ingyen dolgoznak – miért?“ című kerekasztalmegbeszélés. A kerekasztalmegbeszélés témája a férfiak és nők jövedelme közötti különbség volt, amelyet a Horvát Gazdasági Kamara Spliti Megyei Kamarája és a KRUG Üzletasszonyok Egyesülete szervezett. Ezzel arra szerettek volna rámutatni, hogy a nőket továbbra is kevésbé fizetik meg ugyanazon munkák elvégzéséért mint férfi kollégáikat, hogy van még helye e problematika javításának, valamint hogy az egész társadalmon belül meg kell találni a változás és javítás iránti akaratot.

A kerekasztalmegbeszélésen részt vett Katija Klepo, az AD Plastik Csoport Igazgatóságának tagja, aki kiemelte, hogy az AD Plastikban nincs különbség a férfiak és nők között az előléptetések kérdésében, sem a fizetésekben ugyanazon munkáért. „A férfiaknak és nőknek az AD Plastik Csoportban nagyon hasonló az előléptetési útja, de a meghatározott pozíciók megnövelt felelősséget és kihívásokat is hordoznak, mint amilyen az utazás, a további elkötelezettség, stb. A nőknek nagyon fontos összeegyeztetni a magánéletet a munkával, így néha nem szeretnének plusz felelősséget vállalni. Ami a többi fejlett európai országot illeti, az alapvető különbség abban van, hogy ezekben az országokban a nőknek nagyobb választási lehetőségeik vannak, mint Horvátországban. Például, lehetőségük van a rövidített munkaidő választására a szülési szabadságról történő visszatérés után és sokkal jobb lehetőségeik vannak a gyermekek őrzésének megszervezéséhez kapcsolódóan. Bátorító, hogy manapság a nők az üzleti világban sokkal jobb státusszal rendelkeznek, mint tíz évvel ezelőtt. Ebben az irányban kell tovább haladni. Biztos vagyok benne, hogy a meglévő különbségek a jövőben csökkenni fognak és idővel el is tűnnek majd”, emelte ki Katija Klepo.

Az Európai Unió szerte a nők október 3-tól egészen az év végéig szimbolikusan mondva ingyen dolgoznak, ha összehasonlítjuk a jövedelmeiket az ugyanazon beosztásban dolgozó férfi kollegáik jövedelmével. Ezt a napot nevezték el az Egyenlő Bérek Napjának és emlékeztetőül kellene szolgálnia arra a tényre, hogy a nők továbbra is rosszabbul fizetettek ugyanazon munkáért, mint férfi kollegáik. A kutatások megmutatták, hogy az Európai Unióban a nők 16,1 százalékának kisebb a jövedelme férfi kollegáiknál ugyanazon munkáért. A magánszektor EU szerte élen jár ezekben a különbségekben, a százalék pedig országonként eltér. Romániában ez az eltérés öt százalék, a gazdag Németországban pedig egészen 21 százalék, míg Franciaországban 15 százalék. Észtországban a legnagyobb az eltérés, ott egészen 25 százalékot tesz ki, míg Horvátországban ez a különbség az EU átlaga körül van. ���